SomArt | Somogyi Galéria
Alma. Máig legjelentősebb gyümölcsünk. Fája szereti a nyirkos, kötött talajt,
magas páratartalmat a levegőben, éppen ezért különösen jól érzi magát folyóvizek mentében,
árterületeken és azok szélén. A vadalma őshonos.
A magyar nyelvterületen több mint kétszáz népi almafajtanevet ismerünk.
Az alma népköltészetünk legkedvesebb gyümölcse, egyetlen más gyümölcs sem közelíti meg fontosságát
a népszokásokban, és előfordulásának gyakoriságát a népdalokban és mesékben. Az alma az egészség,
a szerelem jelképe, szerelmi ajándék.
Körte. A vadkörte őshonos Európában.
Ha gyümölcse nem is vetekedhet az alma népszerűségével, fája messze fölülhaladja amazét.
Egyáltalán, a gyümölcsfák közt a gesztenye, a dió és a körte éri meg a legmagasabb kort.
Szilva. A keménymagú gyümölcsök közt az elsőség a szilváé. A szilvafák száma az összes többi
gyümölcsfa együttes számát is felülmúlja.
A szilvafa csak közepesre növő fa, könnyen szaporodik gyökérsarjakkal, mint egyes meggyfajták;
gondozást nem kíván, nem ad nagy árnyékot, elég bőven terem, kártevőkre nem kényes.
Barack.A kajszi vagy kajszin, vagy sárgabaracknak nem ismerték fajtáit, de a 19. században tájanként értékes,
külön nevet viselő fajtákat találtak kertészeink. Így például Entz Ferenc Mezőkomáromban a szőlőkben találta
az igen jó és továbbszaporításra alkalmas magyar kajszit.
Gesztenye. A Kárpát-medence egyik legrégibb, legtöbbet vitatott gyümölcsfajtája.A gesztenye igényes fa,
szereti a nedves talajt, a hosszú őszt, a nem nagy hőingadozásokat és a káliumban gazdag talajt.
Mészköves vidéken csak ott díszlik, ahol oldható káliumot is talál.
Dió. Neve nyelvünkben török eredetű, így ismerték már őseink a honfoglalás előtt is. Kárpát-medencei
őshonosságához nem fér kétség, jelentős számban találtak diós, diófában gazdag ligeteket a Kárpát-medencében,
erről tanúskodik a dió nevéből képzett helynevek sokasága.
Cseresznye.Hazánk erdeiben a vadcseresznye őshonos, mindenfelé előfordul.
Meggy. Legősibb gyümölcsünk.A gyökérsarjaiból szívósan terjeszkedő vad vagy cigány-meggy őshonos a Kárpát-medencében.
Berkenye és naspolya. Ezek együtt képviselik azt a rohamosan eltűnő, régebbi gyümölcsfogyasztási módhoz tartozó
gyümölcsfélét, melynél a termés már csak megpuhult, szotykosodott állapotban élvezhető.
Som. A somot ma már nem tekintik termesztett gyümölcsfajtának, nemigen alakítottak ki belőle nagyobb gyümölcsű,
táji fajtákat,pedig értékes gyümölcs.Igazi fává soha vagy csak ritkán nő, igényli a meleget, de a félárnyékot is tűri.
Mogyoró. Európában őshonos.
Egres. Nyugat-európai eredetű a termelésben. Vad változatai egész Eurázsiában elterjedtek.
Neve és nevének magyarázata rávilágít ismét korábbi, ma már elfelejtett gyümölcsfogyasztási szokásokra.
Az éretlen, savanyú gyümölcsök igen fontos kiegészítői, fűszerei voltak egyes étkeknek.
Az éretlen szőlő neve is egres volt, a régi magyar nyelvben szőlőegres - savanyú szőlő.
Az éretlen szőlőből főzött levesek, mártások stb. helyére lépett az egres a régi magyar konyhában.
Ribiszke, ribizli. Hozzánk német közvetítéssel és igen későn került.
Bodza.Virágja fontos gyógynövény és tésztába sütve étek is.
Bogyóit étel- és italfestékként használják,lekvár főzhető belőle.
Szederfa.Mint gyümölcsfát a középkortól ismerik Magyarországon is.
A szederfa levele vastag, gyümölcse fekete és savanyú.